Baj van, méghozzá nagy baj. Hogy miért? Mert drága királyunk (opsz bocs, miniszterelnökünk) ismét megnyilatkozott fiatal értelmiségi-ügyben. A drága Viktor azt találta mondani tegnap a Parlamentben, hogy: „A romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak.”
Csupán két kérdés: esetleg meg tudná az mondani valaki, hogy nagyságrendileg mennyi romkocsmában merengéssel töltött időt lehetne megspórolni azzal, ha ennek a sok haszontalan, semmirekellő, okoskodó diplomásnak esetleg lenne munkája? Mondjuk abból a mérhetetlenül sok munkahelyből néhány, amit a választási kampányban meg tetszettek ígérni...
A második kérdés: milyen alapon dönti el Viktor, hogy ki az értékes "hasznos" ember és ki nem? Ez bizonyára akkor nem volt olyan lényeges, amikor a szavazatokat kellett kicselezni a többségében középkorú, családos, és a felnőtt fiatal korú, egyetemista szavazóbázistól. Akkor még ügyesek, okosak és szépek voltak akik ma semmirekellők, lusták és haszontalanok?
Az elmúlt napok egyik legszebb momentuma az újabb Viktor-beszólás mellett az, ahogy csetlik-botlik módon a kormány vezetésével a kormánypártok ifjúsági szervezetei és más, hozzájuk jó hiszemben (vagy nem csak amiatt?) csatlakozott más egyéb ifjúsági szervezet megoldást kívánnak találni a fiatalság problémájára. Ezt az egész ernyőszervezetet nevezték el Nemzeti Ifjúsági Tanácsnak. Eddig minden szépnek és jónak látszik. A probléma csak az, hogy az egymással kapcsolatba lépő, egymással beszélgetni próbáló szervezeteknek konkrétan halvány lila szellentésük sincs arról, mit is kellene csinálni, és ami a legszomorúbb, ezt be is vallják, és kezüket széttárva bambán néznek egymásra, hátha lesz végre valakinek egy épkézláb ötlete. Ez aztán az érdekképviselet! Gratulálok, kedves ifi szervezetek ahhoz, hogy milyen remekül tanácskoztok a semmin.
A néhány, vérszegény javaslat között pedig hol megmosolyogtató, hol elcsépelt és agyonunott közhelyeket találunk, így például: legyen menő gazdálkodni, legyen több bandázás, csapatszellem, kevesebb buli. Már csak az érdekel, hogy ezt hogy, hol, miből és kikkel szándékoznak megvalósítani. A gazdálkodáshoz pénz kell, méghozzá marha sok pénz, eszköz, szakértelem, kitartás, no és persze a vidéki élet szeretete. Ezt nem mindenki vállalja. A cserkészcsapatokhoz is elhivatottság, kitartás, afféle lojalitás szükséges. Hogy a buli részét hogy fogják visszafogni, sejtelmem sincs, de annyi biztos: nemcsak nevelési-társadalmi hiba az, ha egy fiatal piálni kezd, hanem egyfajta hiány értelmetlen kitöltése is. A szocialista rendszer úttörőtáborai megfelelő alternatívát adtak a hasznosan eltöltött időre, a fiatalok "bandásítására", és a szolidabb bulizásra egyaránt. Ma ez már nincs...
A megoldás nem ez, kedves szervezetek, hanem egy végtelenül egyszerű, ok-okozati összefüggés, amely nincs megteremtve: ahhoz, hogy a fiatalok elégedettek legyenek, alig néhány dolog szükséges csak, az egyik pedig az ingyenes oktatás (tehát az a helyzet, amikor nem kell az iskola mellett is dolgozni azért, hogy be legyen fizetve a tandíj), az iskola elvégzése és az ésszerű álláskeresési időszak után való munkába állás (lehetőleg a saját szakterületén, ne legyen felesleges a tanulással megszerzett tudás), és megfizethető lakás/ház/házrész, kinek mi tetszik (hogy ne kelljen albérletről-albérletre költözni és a létbizonytalanság súlya alatt tengődni), egy megbízható ország, ahol érdemes leélni az életet. A fiatalok igenis külföldre fognak menni addig, amíg odakint jobban megbecsülik őket, mint idehaza a saját főnökeik (már ha vannak).
Hogy lehet mindezt elérni? Kedves fiatalok! Először is, ne bízzatok soha többé azokban, akik már többször átvertek benneteket! A kormányt, és legfőképp az Oktatási Államtitkárságot nem érdekli, hogy nektek lesz-e jövőtök vagy sem! Hoffmann Rózsa személy szerint utálja a fiatalokat, ez látszik minden megnyilvánulásán és azon is, hogy mennyire nem ért ahhoz, ami feladatot végeznie kellene. Másodszor pedig azért, mert ha sokszor bíztok, sokszor fogtok csalódni. A röghöz kötési szerződés, az egyes szakok nem támogatása mind-mind oda vezet, hogy ne tanuljatok, ne okosodjatok, hanem maradjatok, sőt, fejlődjenek vissza felnőttként is arra a szintre, amikor már csak bólogatni kell, és automatikusan megtenni mindent, amit mondanak nektek. A tankötelezettség korhatára is 18-ról 16 évre csökkent... Orbán Viktor szerint a romkocsmákban merengő állásnélküli diplomások mind idióták és haszontalanok... Hoffmann Rőzse (opsz, akarom mondani Rózsa) érettségizőknek küldött levele szerint gyakorlatilag mindenki dögöljön meg (bocsánat, haljon éhen) itthon, de ki ne merje tenni a lábát külföldre, különben ráfogjuk, hogy hazafiatlan... Meddig hagyjátok még, hogy hülyének nézzenek titeket??? Mi azt mondjuk, ne hagyjátok, ne dőljetek be az ál-szervezkedéseknek sem (ha már utat enged neki a kormány, eleve gyanús. Miért tenne ilyet?) Mi azt mondjuk, gondolkodjatok, nézzétek meg, ki (melyik párt) milyen lehetőséget kínál nektek, és úgy döntsenek, hogy a jövőtök múlik rajta.
Utolsó kommentek