Amerika választ, nagykutyát választ.Csakhogy amíg a szavazatokat adják, számolják, összesítik a tengerentúlon, a főmuftiválasztással az amerikabarát szövetségesek és más, nem kifejezetten szövetséges államok is azon törik a fejüket, hogy ez vajon mit eredményez az ő szempontjukból. Hiszen aki az USÁ-t irányítja, a világot irányítja. Na jó, csak a felét, de az sem elhanyagolható nagyságrend.
A felállás mindenki számára rém egyszerű: van ez a két nagykutya, Obama és Romney, akik erejüket egy emlékezetes TV-vitában mérték össze nemrég - legalábbis emlékeink szerint. Merthogy bár a csapból is az folyik, ki lesz a fél világ ura, mi próbáltunk olyan szinten elhatárolódni ettől, amennyire már-már a külhoni eseményekben informálatlanul, arcpiritó szégyenérzet nélkül csak lehet. Nem ment, mert ezek a titkos amcsik mindenhol ott vannak: ránk köszönnek a részegen táplálkozási célzattal szükségállapotban meglátogatott mekiben, a zenecsatornákon, az ingyen osztogatott unaloműző napilapokban, az utcán tévelygő turistákban... Úgyhogy kénytelenek voltunk megadni magunkat, és nagy vonalakban utánanézni, ki is ez a két csóka, és egyáltalán mit akar,miért keménykedik itt nekünk.
Ahogy az itthon, máshol, és még egy párhuzamos univerzumban is lenni szokott, a kampány nagyon, sőt, legfontosabb eleme, az ún. ÍGÉRET! (Ami egy szép szó, és bizony a kedves egyenes ági női felmenőjét annak, aki nem tartja be, ugyebár...)
Lássuk, mit ígér a két góré, főgóréságuk reményében:
Barack Obama Mitt Romney
- Konzultáció a szövetségesekkel (de azért alapvető - Határozott nemzetközi fellépés Amerika vezető
stratégiai érdekekben megtartaná a döntési szabadságot.) szerepének biztosítása érdekében.
- A Pentagon forrásainak csökkentése, költségmegtakarítás - Védelmi kiadások növelése
Mindkét jelölt esetében Kína és a csendes-óceáni térség további felértékelődésére lehet számítani.
Mindkét jelölt támogatja a 2014-es afganisztáni kivonulás ötletét. (2024-ig szóló amerikai-afgán stratégiai partnerséggel persze...)
- Izraellel közösen végrehajtott katonai akciót támogatna - Nem ellenzi az egyoldalú Izraeli katonai akciót
Iránnal szemben Irán ellen (bár Izrael újabban vonakodik).
Mindketten a Latin-Amerikai kereskedelmi kapcsolatok bővítését, az amerikai gazdasági befolyás megtartását tekintik fő célnak.
- Az amerikai-orosz kapcsolatok kifulladóban lévő új alapjainak - Az Afrikában nehezen érvényesíthető
emberi
felélesztése, folytatása jogok védelme és a korrupció elleni
küzdelem
(bár katonai beavatkozást továbbra
sem
tervez...)
Hogy is van ez? Ha jól értelmezzük: Iránnal mindenképp háború lesz, kérdés már csak az, hogy ki mennyire veszi ki belőle a részét, Obamának fontos az orosz barátság, Romney leszarja erővel nem támogatja az afrikaiakat, de paranoiás mivoltában vagyonokat fog költeni nemzetvédelemre, Latin-Amerika népeit továbbra is kiszipolyozzák, Kína felé pedig felemelt ujjal mutogatják az ejnye-bejnyét.
De hogy ne legyünk ennyire pesszimisták, létezik ám olyan szeglete is a világnak, amely most örül (vagy örülni fog?). Ezt a piciny részt Puerto Rico-nak hívják, amely ma szintén választ. Elnököt ugyan nem, (annyira azért mégse bízzák el magukat ezek a puerto ricoiak), de saját képviselőt a kongresszusba (igaz, hogy szavazati jog nélkülit), azt igen. No és persze dönthetnek arról, hogy maradnak társállam, avagy függetlenednek az USÁ-tól, avagy csatlakoznak, mint 51.-állam.
Mi pedig dőljünk hátra, és ne görcsöljünk azon, hogy lemaradunk a végeredményről: az akaratlanul is szembejön majd velünk. És ha a régi góré győz, ne felejtsünk el neki baracklekvárt küldeni, mint négy évvel ezelőtt (nem vicc, halálosan komoly - így volt). Esetleg szilvalekváros buktát, mert azt szeretheti...
Utolsó kommentek