A sok belpolitikai anyag és közfelháborodásra okot adó bejegyzések mellett ideje, hogy kibővítsük profilunkat, és foglalkozzunk a világ érdemes dolgaival is. Erre pedig rendkívül jó alkalommal szolgál a mindig valamiben sántikáló Julian Assange és ügyes-bajos dolgai. Mi történik most éppen? Csak a pofátlanságot jól viselő olvasóink folytassák - a nyugati igazságtalanság szintje határtalan... 

Határtalan, méghozzá szó szerint! Történt ugyanis, hogy ez az ősz hajú ausztrál fiatalember az őt üldöző és halálosan fenyegető amerikai főmuftik elől keresztül-kasul utazik a világban. Hol vonaton, hol repülőn találkozni vele. Barátai mindenhol vannak, ami nem csoda, hiszen tevékenységével egy fél világot nyűgözött le, míg másik felét halálos ellenségévé tette. 

Kicsoda Julian Assange?

Mondhatnánk úgy is, hogy egy őrült ausztrál, aki más kölyökkorában is borsot tört a hatóságok orra alá hackerként, kapott is egy elmarasztaló ejnye-bejnyét még hazájában a bíróságtól. És vajon használt? Természetesen nem. A magas fokú igazságérzettel rendelkező, a szólásszabadság mellett teljes mellszélességével kiálló Assange 2006-ban létrehozta a Wikileakset, és megkezdte a bárki számára hozzáférhető anyagok feltöltését. Csakhogy az anyagokat előbb szigorúan titkos helyekről "kanalazta össze". Hamarosan csatlakozott hozzá Daniel Domscheit-Berg is, egy német fiatalember, aki minden tehetségét a Wikileaks szolgálatába állította. Vajon ha  a hatóságok tudták volna, hogy az általuk sokat szidott, a sok kellemetlen órát szerző netes oldal mögött két zseni és néhány barátjuk áll? De szerencsére nem tudták. Így a Wikileaks mind nagyobb és nagyobb népszerűségnek örvendett, hiszen fő profilja, a kormányok és cégek mocskos ügyeinek nagy nyilvánosság elé tárása sok embertársunk szemében keltett ösztönös szimpátiát. Előkerültek anyagok kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, svájci cég Afrika-partjai menti szennyezőanyag-ürítéséről, Guantanamó-i kínzásokról, szcientológiáról. Ezt követték a még ennél is nagyobb volumenű dolgok, melyek kiváltották a nagyhatalmak utálatát és beteges bosszúvágyát: a Wikileaks több százezer amerikai diplomáciai táviratot tett közzé, valamint szintén rengeteg afganisztáni és iraki katonai jelentést, videófelvételt. Ezzel Assange közellenséggé vált az USA szemében, nem csoda hát, hogy annak csatlós államai is örömmel vadásznak rá. 

Mi történt tulajdonképpen?

Assange, mint minden egészséges ember, nem csak kódokkal, információval, bujkálással foglalkozik egész nap, néha szakít időt a szebbik nemre is. Így fordulhatott elő, hogy Svédországban volt néhány kellemes órája egy hölgytársaságában, ám a hölgy -visszaélve az ilyesmit szigorúan vevő svéd hatóságok procedúrájával - feljelentette Assange-t szexuális erőszak vádjával. Assange tagadta a vádakat, szerinte a hölgy is beleegyezett a történésekbe. Mégis hosszú és méltatlan ügy kerekedett a történetből, melynek nyilvánvalóan egy Assange elleni lejáratókampány a célja. Szomorú, hogy a kiszivárgott igazságokkal szemben tehetetlen hatóságok ilyen átlátszó és aljas módszerekhez folyamodnak. A svéd hatóságok gyorsan fel is vetették az Interpol körözött személyeinek listájára az ausztrált. Assange végül önként jelentkezett a londoni rendőröknél kihallgatásra, a vádakat persze tagadta. Házi őrizetben tartották. 

De hogy jön ide Ecuador?

Jó a kérdés, a rá adott válasz annál jobb! Az Assange körüli izgalmaknak sosincs vége, a svéd hatóságok elől, az amerikaiak (és brit csatlósaik) karmaiból június 19.-én bemenekült Ecuador londoni nagykövetségére, és azóta ott tartózkodik. És ha ez nem lenne elég, most jön a (svéd?) csavar! Ha Julian Assange akár csak egyszer is kiteszi a lábát a jelenleg biztonságos épületből, az angol hatóságok azonnal letartóztatják, kiadják Svédországnak, aki valószínűleg kiadja az Egyesült Államoknak, ahol tevékenysége miatt halálbüntetés várja majd. (A mérges amerikaiak bosszúja a saját disznóságaik nyilvánosságra kerülése miatt, ugye emlékszünk. Mert a legdemokratikusabb, legszabadabb államban azért valamit mégsem szabad: ellenszegülni az államnak.) 

De Assange nem ostoba ember, szurkolunk is neki rendesen! Politikai üldöztetése okán menedékjogot kért és kapott Ecuadortól! Nagy respect ezért Rafael Correa ecuadori elnöknek!!!

Az ügy azonban nem volt zökkenőmentes, túl szép lett volna! Az ecuadori kormány ugyanis kapott egy szép írásbeli értesítést arról, hogy a britek nemes egyszerűséggel lerohanhatják az ország londoni követségét, ha azok nem adják ki nekik sürgősen és azonnal Assange-ot! No kérem, ez a tárgyalókészség, ez a másik ország szuverenitásának tiszteletben tartása, és ez a dühtől tehetetlen agresszió rémképe a pofátlanság teteje mindennek, és ékes bizonyítéka annak, mi történik, ha valami nem a nagykutyák akarata szerint érvényesül. Tedd azt, amit mondok különben... Tipikus. Az újabb respect szintén Ecuadornak szól, aki nem ijedt meg a fenyegetéstől („Nem egy brit kolónia vagyunk, azok az idők már elmúltak"), hanem gerinces módon tartotta magát ahhoz, amit az emberségesség és a másik ügye iránt való szolidaritás megkövetel: nem adta ki Assange-ot, sőt, ha a britek nem hajlandóak biztosítani számára a szabad elvonulást (márpedig nem hajlandóak), akkor akár egy évig is a nagykövetségen tartózkodhat. 
Talán van megoldása az eseményeknek: a svéd hatóságok ugyanis egy év múlva akár ejthetik is az ügyet (elévülés?), de közelebbi megoldást kínál az a lehetőség, hogy  Ecuador, mint szuverén állam, a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat. Így kényszeríthetnék Nagy-Britanniát, hogy Assange elhagyhassa az országot.

Ecuador mindent megtesz az ügy rendezése végett, sőt! A Dél-Amerikai nemzetek Uniója (Unasur) , és az ALBA (A baloldali vezetésű Venezuela és körülötte csoportosuló szervezetek) mellett az Amerikai Államok Szervezete is támogatásáról biztosította Julian Assange-ot. 
Ahogy pedig várni lehetett, és mily meglepő, hogy az Egyesült Államok elutasítja a diplomáciai menedékjogot, amelyet Ecuador megadott Assange-nak, ezért az ügyet kétoldalúnak tekinti Nagy-Britannia és Ecuador kötött. Ha valami nem az ő malmukra hajtja a vizet, az természetesen már érvénytelen és nem figyelembe veendő. ez az amerikai demokrácia, és a sajtószabadság... Hajrá Assange, mutasd meg nekik!

Itt pedig egy röpke órás dokumentumfilm arról, hogy mi is pontosan a wikileaks, és miért olyan elismert. Tessék megnézni!