Bonyolódik az amúgy sem egyszerű, de annál kellemetlenebb azeri.örmény-magyar ügy. Külföld helytelenít, a kormány tagad, az egyszerű ember meg nem győz bocsánatot kérni egy olyan hibáért, amit mint egyén, el sem követett. A svájciak közvetítést ajánlottak, elfogadtuk. Mi is történt tulajdonképpen?
Csupán annyi, hogy Magyarország kormánya egy nagyon hivatalos (vagy annak tűnő?) dokumentumot lenget jobbra-balra, amiben összefoglalva annyi áll: Azerbajdzsán garantálja, hogy a kiadott állampolgár hazai börtönben fogja letölteni hátralévő büntetését. Mint ismeretes, ha volt ilyen ígéret, azt az azeri kormány jócskán durván megszegte, sőt, gyakorlatilag karikatúrájává emelte, hiszen a kegyelem mellé még hősnek járó kitüntetés is dukált...
Az örmények mérgesek, joggal mérgesek. A probléma csupán az, hogy a kormányunk helyett egész népünkre pipák, amit lássuk be, nem érdemlünk ám meg. Speciel sem én, sem a kedves olvasó feltételezhetően semmit nem követett el az örmény nép ellen, amiért most hibáztatható lenne, mégis... Egyik nép szolidaritása a másik iránt nagyszerűen megnyilvánult a tegnap Kossuth-téri tüntetésen, ahol az egyébként a nép körében nem közkedvelt magyar kormány erkölcsi mocskát az egyszerű, lelkiismeretes emberek próbálták lemosni azzal, hogy bocsánatot értek. Amit illene már hivatalosan és mély hajbóklások közepette megtennie már Viktornak és udvartartásának is, de minimum utasítani kedvenc szóvivő-udvari bolondját a királynak, hogy fogalmazza meg, mennyire sajnálják, még ha hazudnak is. mert nyilvánvaló, logikus és kikövetkeztethető, hogy ebben a kérdésben a magyar kormány nem áldozat, hanem cinkos.
Utolsó kommentek